Gyepregeneráció leégett homoki fenyves és nyáras-borókás területén

Kezdőév
2008

Kunfehértó-Kéleshalom térségében 2007-ben nagy kiterjedésű tűz pusztított, ami védett nyáras-borókást és tájidegen (telepített) homoki fenyveseket is érintett. A tüzet követően 2008-ban indított, és azóta évente ismételt monitorozás keretében vizsgáljuk a homoki gyepek regenerációját (1) leégett borókák helyén és (2) leégett telepített fenyvesek helyén. A borókás területén 18 darab égett és 18 nem égett boróka körüli gyepet (és szomszédos referencia gyepet) vizsgálunk, 1m*1m-es és 5m*5m –es négyzetekben. A leégett fenyves területén 20 buckatetői és 20 buckaközi pozícióban lévő égett fenyvest, és azonos számú referencia gyepet követünk nyomon, 4m*4m-es négyzetekben.

 

JUNIFIRE - Tűz utáni regenerációs és restaurációs ökológiai kutatások

Tájidegen homoki fenyvesek nagy területet borítanak a Duna-Tisza közi Homokhátságon. Míg ezen élőhelyek rekonstrukciója a legutóbbi időkig fel sem merülhetett, a legújabb erdőtörvény védett területen lehetővé teszi ezt.
Megfigyeléses vizsgálataink segítenek feltárni a 2007-es tüzet követő spontán regenerációs és esetleges inváziós folyamatokat a korábbi ültetvények helyén a Kéleshalmi Homokbuckások TT területén. Kiemelten vizsgáljuk a selyemkóró terjedésének vagy visszaszorulásának dinamikáját, az őshonos fajok betelepülését és felszaporodását, az élőhelyi abiotikus különbségek és az elszigeteltség/szomszédosság figyelembevételével. Kísérletes vizsgálatunkban feltárjuk, hogy az égést követően jelen lévő tűavar, inváziós faj (selyemkóró) jelenléte és a propagulum-limitáltság gátolja-e a természetes regenerációt a leégett fenyvesek helyén.